Február vége...

Na erre nehéz rávenni magam. Bárki bármit mond, ez nem egyszerű. Február vége, még hideg van, amit utálok, ráadásul a világ összes tűlevele az én kertben az én ágyásaimon. A tavaszt még nem érzékelem. Mi jön most? A takarítás!!!! Fúj! A kertészkedésnek ez az egyik leghervasztóbb része, (na meg a november, de arról majd novemberben). Szükséges eszközök ehhez a csodálatos feladathoz: egy-két kisgereblye, mert egy tutira tönkremegy, egy kapa, mert ősszel lusta voltam a gazt kiszedni, így lesz a tűlevélszőnyeg alatt az is, ásó és egy normál gereblye! 

Magaságyásaimat pár éve már nem ásom fel ősszel. Rájöttem, hogy semmi értelme. Persze minden kertész azt mondja, hogy ásd fel ősszel, mert milyen jót tesz. Na én nem ásom fel, mert akkor az életben nem kertészkednék többet. Vagy februártól májusig tűlevelet szedegetnék egyesével a rögök közül. Nálunk ugyanis a szomszédból hatalmas erdei fenyők magasodnak fölénk. A szél persze tutira mindig onnan fúj, és sokszor fúj, szóval ássa fel az ősszel a kertjét, akinél nincs ilyen. Hogy miért? Mert ilyenkor februárban képtelenség, de tényleg képtelenség megtisztítani az ágyásokat a millió tűlevéltől. A letakarással is próbálkoztam, az sem jött be. Szóval nem ásom fel, így a talaj teteje egyenletes marad és nem rögös, vagyis egy kisgereblyével viszonylag gyorsan letakarítható. 

Ezután viszont jöjjön az ásás, de csak miután megszórtam a földet jó minőségű marhatrágyával. Ez teljesen természetes anyag, csak semmi műtrágya! Bármelyik kertészetben meg tudjátok venni. Jó sokat érdemes, mert egész szezonban használom és olcsóbb is nagy tételben. (20 kg) 

Miután rászórtam a trágyát, jöhet az ásás. Most nem írok külön a magaságyás technikájáról, erről rengeteg információt találtok a neten, én is onnan gyűjtöttem. A lényeg, hogy mi tavaly cseréltük le a föld nagy részét, amiben friss trágya is volt. Így ősszel nem kellett külön bíbelődnöm a földdel. Most pedig csak egy kis granulátum beásva és kész. Szóval ezt beássuk, nem mélyen, csak kb. 3-4 centiméterre a felszíntől. (Ha ez kész, rögtön láthatjátok, hogy miért is nem ásom fel ősszel a kertet.) Ezután jön a normál nagyságú gereblye. Én először fordítva tartva egyengetem el vele   a földet, mert ezzel jól szét lehet verni a göröngyöket. Aztán persze lehet normálisan is elgereblyézni. Magaságyásnál az a lényeg, hogy a szélekre is annyi föld kerüljön, mint középre. Ha ez megvan, akkor kész! Mára ennyi, a derekamnak is.

Sziasztok! 

Közkívánatra "Györgyi kertje" Blog!!!!

Aki ismer, pontosan tudja, hogy amióta újra vidéken élek, és ez már elég régóta így van, azóta szinte minden szabadidőmet igyekszem a kertben tölteni. Na ebből nincs sok, sőt nagyon kevés, mégis megéri! Ezeket a tapasztalatokat szeretném megosztani veletek, ahogyan egyébként eddig is tettem különböző formában, most itt egy kicsit összeszedettebben vágok ennek neki. Előre szólok, hogy nem vagyok kertész, nincs ilyen végzettségem, csak tapasztalatom és gyerekkori „élményeim”. Amit akkor kifejezetten utáltam! Na de mennyit tanultam! Csak ezt akkor még nem tudtam. Nagymamáim, Édesapám földszeretete belém ivódott, ahogyan az a tudás is, amiről sokáig azt gondoltam, ez tök természetes, biztos más is tudja. Aztán amikor egyre több barát, ismerős kért tanácsot, hogy mit hogyan csináljon, és egyre többen kérdezték: „te ezt honnan tudod???” és biztattak, hogy írjam le, akkor rájöttem, hogy ez tényleg egy nagy kincs és remélem én is át tudok ebből valamit adni a lányaimnak. Nekem nem kell könyveket bújnom, hogy mit mikor ültessek, hogy mit mivel, hogy mit hogyan, egyszerűen úgy csinálom, ahogyan gyerekkoromban. Nálunk szerencsére segíteni kellett otthon, ki kellett vennünk a részünket minden munkából. Nem tudok ezért elég hálás lenni a szüleimnek!

Azt szeretném megmutatni, hogy már nagyon kis területen, nagyon kevés szabadidővel is nagyon szép eredményeket lehet elérni. Szóval hajrá!! Nincs kifogás, akár egy városi teraszon, erkélyen is lehet csodákat művelni! Márpedig, ha a kertből kerül az asztalra, akkor egészségesebb, finomabb és mégiscsak a te munkád van benne, szóval egyszerűen jobban esik, nem is kell magyarázni azt az élményt, hogy kimész a kertbe és főzöl valamit abból, ami van, vagy amikor a gyerekek felhúzzák a répát és már eszik is. 

Ezen kívül borzasztó szomorú látvány, amikor vidéken a kongó kerteket nézem. Még mindig nem elég „trendi” kertészkedni! Mennyi kihasználatlan terület és lehetőség. Hányszor találkozom azzal az érvvel, hogy „jaj, hát felesleges egy csomót dolgozni vele, a boltban megveszed és pár száz forint.” Na ez már csak azért sem igaz, mert a petrezselyem (fehérrépa) aranyárban van kb. két éve, a gyümölcsökről ne is beszéljünk. A koronavírust sem keverném ide, de azért csak annyi: nálam zöldséggel tele a fagyasztó télen. Szóval higgyétek el, hogy kertészkedni az egyik legmenőbb dolog!

Sokszor persze nem egyszerű, mert tényleg van vele munka, de ahogy írtam, nekem nagyon kevés időm van. Éppen ezért mindent a lehető legegyszerűbben és leghatékonyabban igyekszem csinálni. Ezért valószínűleg nem mindig vagyok szakszerű és valószínűleg a kertészek fogják majd a fejüket, de nem baj. Nekem nagyon bejött ez a módszer és nem vagyok hajlandó napokat görnyedni a kert fölött, mert akkor egyszerűen nem is lenne! 

Az én kertem akkor indult, amikor Leányfalura költöztünk, ami életünk legeslegjobb döntése volt! Először „normál” kertet szerettem volna, de hamar rájöttünk, hogy a talaj teljesen alkalmatlan arra, hogy akár fűszernövényeket is ültessek. Ekkor jött az én férjem, aki felfedezte a magaságyást! Persze nem ő találta ki, hanem számunkra fedezte fel. Én az örök szkeptikus, először ellenálltam. „Jaj, ez nem jó és nem ismerem nem láttam Apu nem mutatta nem terem benne meg semmi ez egy hülyeség meg divat meg drága stb. stb. stb.” Szerencsére Ákos kitartó volt és győzött a magaságyás! Ez persze nem azt jelenti, hogy akinek nincs, az ne tudna kertészkedni, ha olyan szerencsés, hogy jó adottságai vannak a kertjének. Nekünk nem volt az és beleszerettem ebbe a technikába, amit aztán magunk alakítgattunk. Már az első évben rengeteg zöldséget termesztettem, annyit, hogy egy négytagú családnak bőven elég lett. Mára telepakolom a fagyasztószekrényt, vagyis télen sem igazán vásárolok zöldségeket, illetve ellátom a barátokat és családot is.

Aki biokertet szeretne, az nem jó helyen jár. Én nem permetezem a növényeket és lehetőség szerint nem használok vegyszereket sem, de hazudnék, ha azt mondanám, hogy tökéletes biokertem van. A gyümölcsfákat permetezzük, amennyit muszáj, mert hiába bio a kerted, ha nem terem benne semmi. Körülöttünk ugyanis laknak és erdő is van, szóval, a kártevők ezerrel jönnek. Próbálkoztunk bio gyümölcsössel, de amikor a második permetezés után is elviszi a tafrina az összes őszibarackot is és a harmadik után is, stb, akkor feladod. Még mindig jobb, mint a bolti! Szóval csak részben hiszek a bio-ban.

Ha egyszerűen és néha nem szabályszerűen, de hatékonyan akarsz kertészkedni, akkor viszont itt a helyed! Időről időre leírom azt, amit én csinálok a kertben. Ahogyan ápolom, ahogyan elhanyagolom, ahogyan elrontom, ahogyan kijavítom, amit főzök belőle, amit tartósítok belőle. Szóval mindent megtudsz, ami csak „Györgyi kertjé”-ben történik! Hamarosan jövök az első lépésekkel!!!