Györgyi kertje

Szüret

2020. július 03. - györgyikertje

Június – szüret

Hosszú, de annál tartalmasabb szünet után jelentkezem. Nem az idei a legegyszerűbb szezon, ez már biztos. Hihetetlen szárazság márciusban és áprilisban, elképesztő vízözön májusban és júniusban. Na ez pont fordítva kellene. Ha mindez pedig nem lenne elég, akkor a tetű özön és gaz, mindenféle új kártevő és egyéb finomságok tömkelege fogadott a kertben idén. Persze nem adtam fel, úgyhogy most már jöhet a szüret!!!!!

Zöldbab

A borsó után jön a zöldbab, ami ilyenkor már szépen terem. Nálam ez is tetves lett, de hát istenem, jobban megmosom, mint tavaly. Pedig! Még permetet is kapott, persze amikor nagyon pici volt, a tetvek ellen, nem sokat ért. Sokan panaszkodnak egyébként idén a tetvekre, valószínűleg az időjárás segítette őket, mert tényleg armageddoni mennyiségű tetű van mindenhol a kertben. De vissza a zöldbabhoz. Nálam rengeteg lett végül, de nem így indult. Úgy láttam a mag sem az igazi, amit idén vettem. A termés erre rácáfolt, ahogy látjátok a képeken. Ez tetemes mennyiség. Bőven jutott a fagyasztóba is és persze frissen is ettük. Ha valaki még szeretne később is szüretelni, szeptember környékén, akkor még most lehet másodvetést ültetni. Én biztosan megteszem. Borsóval nem próbálkozom újra, mert nekem sosem sikerült jól a másodvetés.

img_3537.JPG

img_3538.JPG

Megosztok veletek egy receptet, ami amúgy nem tudom, hogy létezik-e, mert én találtam ki. Mindenesetre én imádom, és nagyon egészséges. Kizárólag friss zöldbabból lehet elkészíteni, úgyhogy ilyenkor mindig megcsinálom. Ebédre és vacsorára is szoktam készíteni, egy könnyű kaja. Hozzávalók: friss zöldbab, kb. 15 dkg bacon, sajt, rozmaring, só, bors. Elkészítés: a zöldbabot felvágom a szokott módon, kb. 2 cm-s csíkokra, a bacont felkockázom. Elsőként a bacont-t pirítom meg, amikor már kisült a zsírja és kicsit megpirult, akkor ráteszem a zöldbabot. Sózom, borsozom, és a kertből egy maréknyi rozmaringot felaprítok hozzá. Ezzel együtt fedő alatt párolom, amíg meg nem puhul. Gyorsan kész van, víz sem kell alá, ennyi az egész. A végén, tálaláskor a forró zöldbabra sajtot reszelek. A cheddar a legjobb szerintem. Ennyi. Köretnek is jó, de magában is isteni.

 

A karalábék is gyönyörűen nődögélnek és még megúszták a kártevőket, valami isteni csoda folytán.

img_3541.JPG

A sárgarépának valahogy így kell kinéznie mostanára. Lehet már főzésre használni és persze a gyerekek is ehetik. Nálunk ez elég tetemes mennyiségben fogy.

img_3544.JPG

img_3556.JPG

Az uborka is szépen kúszik már felfelé és rengeteg kis uborka van már rajta. Pedig borzalmasan kelt és azt hittem nem lesz belőle semmi sem. Ezt már csak locsolni kell. A termés ilyenkor már csak a vízen múlik. 

img_3549.JPG

img_3550.JPG

A cukkini sem indult jól, de mostanra ez is terem szépen. Ha valaki szeretne ősszel is cukkinit szedni, akkor most lehet ültetni a következő bokrot, vagy bokrokat!

img_3542.JPG

A zeller és a paprika gyönyörű. Természetesen a paprika még csak virágzik, a lecsóra még várni kell. Sajnos egy szer muszáj volt lepermetezni a paprikát is, mert elkezdett egy tő tetvesedni. Időben elkaptam, így megúsztuk. Szóval érdemes odafigyelni, ha pöndörödik a levél, mert lehet, hogy tetves. A zeller pedig a sok eső miatt peronoszpórás lehet, vagy egyéb gombabetegséget is elkaphat. Hasonlóan a petrezselyemhez. Két dolgot tehetünk. Az egyik, hogy kizárólag alulról locsoljuk. Ez minden növény esetében igaz, de a petrezselyem erre különösen érzékeny! Meleg van és ha erre még kap a levél egy kis nedvességet, tuti melegágya a gombának. Szóval alulról öntözzük. Ha már beteg, akkora sárgás leveleket rögtön el kell távolítani, mert így nem terjed tovább. A zellernél is!! Ha pedig ez sem volt elég, akkor gombaölőt neki. Ebben az esetben viszont ne együk legalább 2-3 hétig. 

img_3548.JPG

Amire nem lehet panaszom, az a paradicsom. Hihetetlenül gyönyörű és rengeteg lesz rajta. Leginkább fürtös paradicsompalántát tettem el, de van 1-2 lucullus aszalni és 2 tő koktél is. Tapasztatom szerint már most érdemes figyelni a gombabetegségekre, mert tényleg sok volt az eső, most meg nagyon meleg van. A paradicsom alján a leveleken jelenik meg először a gomba. Elkezd sárgulni a levél. Ha ezt tapasztaljuk, akkor gyorsan lépni kell, mert elterjed mindenhol és más növényre is átmegy. Ez kb. lefelezi a paradicsomtermést, mert a paradicsomot magát is megtámadja, és pöttyös lesz, befelé pedig elkezd száradni, sárgulni. Szóval, ha ezt látjátok, akkor le kell szedni a leveleket és gombaölőt kell rá permetezni. Lehet kísérletezni mindenféle természetes gombaölővel én is csináltam, és próbáltam, nem jött össze. Most még nincs gomba az én növényeimen, de sajnos ami késik nem múlik, szóval, ha megtámadja a leveleket, majd teszek fel képet. Egyelőre még gyönyőrűek és egy-egy szemet már lehet is enni:

img_3546.JPG

img_3547.JPG

A salátafélék egy részét már megettük, de van új, ahogy nálam mindig, a tépősaláta pedig folyamatosan nő. Ennél a fajtánál csak arra kell vigyázni, hogy tőből vágjuk le egy késsel. Minél gyakrabban, annál jobb és frissebb lesz. A tépősalátát, ha sokáig a hagyjuk nőni, akkor sem lesz keserű, de kemény lesz a levele és nem annyira finom. Szóval gyakran szedjük! A képen a tépősaláta között kinőtt egy tölgylevelű saláta is. Ez a legjobb és legfinomabb fajta saláta, ami létezik, ha tudtok tárazzatok be ilyen magból, mert ritkán lehet kapni. Én magoztatom augusztusban, hogy legyen saját. Ez a növény iszonyú finom, mindig friss, nem keseredik meg, levágod alul és újrahajt. Tökéletes, mert abszolút igénytelen, nálam a kavicságyból is nő. 

img_3543.JPG

Ezek már az újak, 3-4 féle tépő és tölgylevelű.

img_3545.JPG

Én idén kipróbálom a feketeretket, ezt júliusban kell ültetni, úgyhogy legközelebb akkor jövök, ha azt ültetem. Addig is élvezzétek a kerteteket, mert jön a jól megérdemelt szüret lassan mindenből!! 

A paprika

A fotón a tavalyi paprikáim:

img_6447_2.JPG

A paradicsompalánták elültetése után két héttel jön a paprika! Természetesen ezt sem magról nevelgetem, hanem palántát veszek. Az én nagy kedvencem a Fehér özön. Ebből veszek a legtöbbet,16 tövet, illetve 32-őt, ezt mindjárt meg is magyarázom. Ezen kívül teszek el 4 tő erős paprikát, ez kosszarvú, és idén rábeszéltek 2 tő kápiára is. Nagyon kíváncsi leszek az eredményre. Ennyi négyünknek bőven elég. Mire? Arra, hogy minden este megegyünk legalább 2 db paprikát a vacsora mellé, hogy minden ételbe amihez szükséges tudjak tenni belőle, hogy legalább kétszer lecsót készítsek, amihez azért tetemes mennyiség kell, illetve legalább két alkalommal töltött paprikát is főzzek a szezonban. Ezeken kívül a maradékot, mert hogy tényleg marad még ezek után is, eltegyem a fagyasztóba. Ezt úgy csinálom, hogy egyszerűen feldarabolom egy zacskóba és lefagyasztom. Ebből használok pörköltek alá, levesekbe, mindenhez, amihez szükséges, így télen sem kell paprikát vennem. Amúgy se nagyon tenném, mert a felfújt, műtrágyával teli, ki tudja honnan származó paprikát nincs is kedvem megvenni.

Május első heteiben tehát meglátogatom a palánta lelőhelyeimet és megvásárolom a szokásos mennyiséget. És hogy miért mondtam, hogy 16 tő paprikához 32 db palánta kell? Mert minden egyes tövet duplán ültetünk, vagyis két szál palánta kell hozzá, nem úgy, mint pl. a paradicsomnál. Itt a fotókon jól látszik:

paprika1.jpg

Ezek kis földlabdás palánták, óvatosan, földdel együtt tesszük el őket. Én úgy szoktam, ahogyan a paradicsomot, talán nem kell annyira mélyre. Mindegyik alá jócskán teszek marhatrágyát, de a paprikánál is vigyázok, hogy a gyökér ne érintkezzen vele közvetlenül. Ezután jól meglocsolom. Minden nap kell öntözni, ha nem esik az eső. Kell neki bőven víz. A paradicsomhoz hasonlóan a tövét kicsit meglazítom, megkapálom, ha már azt látom, hogy elfolyik a víz rajta. Ez kb. 3-4 naponta szükséges. Nem kell ettől megijedni, mert ahogy nő erre már nem lesz szükség.

A földben is jól látszik, hogy két szál van minden tőben: 

paprika2.jpg

A Fehér özön az egyik kedvenc fajtám, tényleg özönnyi mennyiséget ad. Régen kipróbáltam több fajtát, nekem ez vált be leginkább. Arra figyelek még, hogy az erős paprikát nem közvetlenül az édes mellé ültetem, hogy tényleg erős maradjon.

Íme a 16 tő:

paprika4.jpg 

Burgonya – bakhátban

A múltkor már írtam nektek, hogy elültettem a burgonyát, április elején. Ez a növény is nagyon tápanyagigényes, érdemes a káliumot pótolni, de már nem most! Tavasszal már mindegy, ilyenkor csak maximum marhatrágya menjen az ültetéshez, a gumók alá. Ne mellé, alá, földdel takarva. A káliumot csak akkor pótoljuk, ha már betakarítottuk a krumplit, vagyis ősszel.

Amit ilyenkor májusban csinálok a burgonyával, az a töltögetés, vagy bakhátazás. Nagyüzemi mennyiségben úgy emlékszem, hogy eleve bakhátba, vagyis egy kis dombra ültetik a burgonyát. Én itthon simán elásom, ahogyan már leírtam. Aztán amikor kihajt, április végére, akkor elkezdem feltöltögetni. Ehhez meg kell várni, amíg kb. 10 cm-es nagyságú lesz a növény. Addig nincs értelme bakhátazni, mert szegényt elássuk. Szóval, amikor már látjuk jól a szárát, akkor egy széles kapával egyszerűen ráhúzzuk a földet, egy kis dombot csinálunk köré. Nekem ezt Apu tanította én meg elfogadtam, hogy ezt így kell. Aztán később persze utánanéztem, hogy minek is ez. Azért, mert nagyobb helye, több földje van a burgonyának, ha 10-20 cm-mélyen a földben van a növény a gyökér, amin nő maga a gumó, azt szereti a legjobban. Aztán maga a növény nem terül szét, nem terjeszkedik túl, és nem is gyomosodik annyira. Szóval megéri. Ezt persze nem elég egyszer megcsinálni. Ahogy nő én mindig elvégzem ezt a mutatványt, egy idényben kb. háromszor, négyszer. A lényeg, hogy a növény szára szinte ne látszódjon ki a földből, csak a levelei. Most így néz ki:

img_3177.JPG

img_3176.JPG 

Ennél majd sokkal nagyobb lesz és ezáltal a domb is körülötte, de erre még várni kell jó néhány hetet. Addig is jó pihenést, nemsokára jövök a karalábé palántáimmal!

 

Április vége a kertemben

Paradicsom

Pár éve már április végén szoktam elpalántázni a paradicsomot. Már írtam, hogy nem bíbelődöm a magról neveléssel, palántát veszek. Idén pl. a karantén miatt nem a szentendrei piacon, hanem a Szentendrei-szigeten. Mivel a piac zárva van, szegény őstermelők nem tudják hol árulni a rengeteg palántát. Szerencsére az interneten már sok termelői, kertészeti csoport van, így könnyen fel lehet fedezni a környékünkön lévő termelőket. Idén 26 db paradicsompalántát vettem. Kettő koktélt, a középnagyot, mert nem szeretem a szőlőszemnyi paradicsomot, kettő lucullust, mert ezt a legjobb aszalni, egy feketét és egy sárgát kipróbálni, mert a férjem állandóan nyaggat, hogy jaj, ültessünk már ilyet is, a többi pedig az én kedvencem, fürtös, édes, lédús faparadicsom. Ez a legjobb! Én nem vagyok egy kísérletező típus, mindig maradok a jól bevált dolgoknál, ebben sem csalódtam még. Elég bosszantó, ha egy csomó időd, energiád elmegy egy olyan növény nevelésére, ami aztán nem hoz elég termést, érzékeny, szóval nem olyan jó, mint amit már kipróbáltál. Most engedtem, a 26-ból lehet kettő ez a fekete és sárga. Kíváncsi leszek!

A paradicsompalántákat leginkább május első heteiben ültettük, régen. Akkor amikor már tényleg kevés az esély a fagyra. A paradicsom ugyanis nagyon érzékeny rá. Az utóbbi években én ezt előre hoztam április második felére. Ha látjuk az előrejelzéseken, hogy se közel, se távol a fagy, akkor ki lehet ültetni. Persze nem verseny és hülyeség túl korán kitenni, ha egy kicsi kis veszélye is van annak, hogy elfagy, szóval nézzük meg jól! Egyébként valahogy már a kertészetekben is az az érzésem, mint amikor már október végén tele vannak Mikulással meg karácsonyi díszítéssel az üzletek. Március vége felé már látom, hogy hordják a paradicsom és paprika palántákat. Nem igazán értem, szóval ha rám hallgattok, ne ültessetek előbb, mint április vége, május eleje.

Na nézzük, hogyan is a legjobb elrakni, szerintem. A paradicsom iszonyú tápanyagigényes növény, (mondjuk mi nem az) szóval én sosem oda ültetem, mint ahol az előző évben volt. Felcserélem a helyét általában a paprikával és minden tő alá teszek bőven marhatrágyát. Egy dologra kell figyelni, hogy a gyökérzete ne érintkezzen vele, mert megéghet. Mármint a trágyától. Na jó, van még néhány dolog, amire nem árt, ha figyelünk. Elég mélyre kell tenni a palántákat, mert a paradicsom gyökere nem jó, ha kilóg a felszínre, erre pedig hajlamos, mert ahogyan locsoljuk, folyamatosan ki is mossa kicsit a víz, szóval erre figyeljünk, különösen a lucullusnál! Azt kifejezetten mélyre kell tenni. A másik dolog, hogy ezután minden nap meg kell öntöznünk a kis palántáinkat, mert jól be kell álljanak. Idén én elültettem őket és egy órán belül orkán szél kezdett el fújni, úgyhogy sűrű káromkodásokkal kísérve mind a 26-ot ki is kellett karóznom. Persze úgyis kikaróztam volna, csak mondjuk néhány héttel később.

Sokat segít a növekedésben, ha három-négynaponta, vagy egy héten egyszer legalább megkapáljuk a palánták töveit. Ezzel oda juttatjuk a vizet, ahová a legjobban kell. Egyszer egy héten pedig locsoljuk trágyás vízzel. (Ezt én úgy csinálom, hogy egy kannába teszek a marhatrágya-granulátumból és vizet öntök rá. felolvad benne és már mehet is a növényre.) Óvatosan és tényleg csak egyszer egy héten, hígítva.

Sokat segít a termésátlag növelésében, ha kacsozzuk a paradicsomot, vagyis a hónaljhajtásokat ki kell szedni. Ez nagyon fontos!!!! Ha nem tesszük meg, akkor gyönyörű, nagy dús növényünk lesz, nagyon kevés paradicsommal. Én a koktél paradicsomnál, ami nagyon burjánzik és az égig nőne, ha hagynám, gyakran végzek nagyobb ritkítást is. Megszabadítom sok ágtól, levéltől és a tetejét visszavágom. Ne ez vigye el a növény erejét, hanem inkább tolja a termésbe.

Egyelőre ennyit a kis palántákról, locsolás, kacsolás, tőkapálás.

img_3196.JPG

Április végén, május elején már sok minden van a kertemben, zöldségeshez ilyenkor már nem nagyon járok, azt esszük, ami van. És hogy mi van? Például retek, háromféle. Idén ültettem egy új fajtát. Felül fehér, alul piros és nem kerek, hanem hosszúkás, de nem annyira, mint a jégcsapretek. Nagyon finom, és tényleg nagyon korán érik. Érdekes, mert amikor már szedhető, olyan, mintha felnyomná, kinyomná saját magát a földből:

img_3191.JPG

nnbr0656.JPG

Saláta, legalább háromféle:

img_3192.JPG

A rukkolát mindig vissza kell vágni, a képen a magas zöld az. A tetején megjelennek a kis fehér virágok és ha ezt nem szedjük le, akkor felkopaszodik. Előtte tépősaláta van. Ezt pedig csak együk, jó sokszor. Ja és tényleg tépjük, de ne tövestől!!! Akkor ugye nem nő újra. A fotón látszik, hogy hogyan szedtem. Egy késsel levágom a tövénél és már hajthat is újra.  

Spenót

Ilyenkor már javában szüretelem, vagy a gyerekek. Nagyjából kétnaponta reggel turmixba és kéthetente főzelék, vagy lasagne készül belőle. A salátába is teszek jó pár levelet, a gyerekek imádják. A spenót az a jó fej növény, amit minél többet szedsz, annál több terem. A lányok mögött ott virít a borsó, már megjelentek az első virágkezdemények is rajta, úgyhogy hamarosan főzhetem a borsólevest, már ha a csajok hagynak rajta. 

tjzo9401.JPG

Sóska

Ezt is szüretelem már ilyenkor, főzeléknek szoktam készíteni. Másnak nem, csak ezt ismerem. A fagyasztóba is szoktam tenni. Ezt is és a spenótot is, télen jó vitaminforrás. Persze a sóskából egyre kevesebb marad, mert a kisebbik lányom nyersen is imádja és mindennap eszi.

img_3198.JPG

A zöldbabom itt tart, szebb szokott lenni. Kipróbáltam egy új magot. Na mondom, hogy nem kell újat kipróbálni......

img_3190.JPG

A múltkor írtam, hogy elültettem a karalábét és kelbimbót. Most itt tartanak. Még pár hét és lehet szétpalántázni. Azt hiszem a fél országot el tudnám látni, ennyi palántával...

img_3194.JPG

Ha valaki fejes salátát szeretne, akkor ebben az állapotában már szét lehet ültetni, vagy ritkítani ezt is. Erről is írtam, amikor ültettem, ez sima fejes saláta. Mi már esszük rendesen, így nem is kell ritkítanom, az evéssel megtesszük. Persze ezt tövestől kell kihúzni! 

 img_3195.JPG

A héten elültetem a paprika palántákat is, majd jövök a képekkel. Na és a krumplit is bakhátazni kell, szóval jelentkezem! 

Cukkini, uborka

Cukkini 

Ezt a két zöldséget a zöldbabbal egyszerre szoktam ültetni. Idén ez is másképpen alakult, mivel nagyon hideg éjszakák voltak, nem tettem el, mert mindkettő nagyon érzékeny még a kis fagyra is. Most már nem lesz remélem semmiféle mínusz, szóval elültettem. 

img_3055.JPG

A cukkini rengeteg termést ad, szereti a földet nálam, így én áprilisban két bokrot ültetek. Nem palántát teszek, hanem magot vetek. Egy kis gödör, bele 3-4 mag és ennyi. Betakarom. Kb. 5 perc az egész. Csak meg kell jegyezni, hogy hol van, a locsolás miatt. Pár éve próbálkoztam palántát nevelni, ami szép is lett, de amint kiültettem elpusztult, vagy sokkal erőtlenebb lett, mint amit magról vetettem. Szóval nem palántázgatok, nincs értelme. Annyi cukkini lesz ebből a pár bokorból, hogy még most is van tavalyi a fagyasztóban. Mondjuk csinálok egy másodvetést is júliusban. Főzeléknek, rántva, töltve, csőben sütve, süteménynek, mindenhogy imádom! 

Uborka

Ezt is elültetem, de nem bokorba, hanem sorba vetem. Kb. 5 cm távolságra teszem a magokat egymástól. Eddig mindig két sort ültettem, most idén háromba tette. A két sor is sok uborkát adott, de a három nyilván még többet ad majd, uborkából pedig sosem elég. Kamilla minden nap megeszik vagy 4-5 darabot, sokat kovászolunk és sokat a fagyasztóba teszek el salátának felvágva. Szóval fogy rendesen. Amikor nő, akkor felfuttatom a növényt. Így nem lesz koszos sem az uborka, nem rohad meg a talajon, ha nem veszem időben észre. Bármire fel lehet futtatni, a lényeg, hogy meg tudjon kapaszkodni benne a növény. 

img_3059.JPG

Itt jól látszik az ágyás és a szerkezet, amire felfut a növény: 

img_3060.JPG

Jó, jó, idén nem én vetettem az uborkát, hanem Jázmin, de az én segítségemmel: 

img_3061.JPG 

Jázmin mögött látszik a gyönyörű retek-répa az ágyásban, és a borsó is. Már szép nagyok, hamarosan jöhet az első szüret. 

 

 

 

Áprilisi aszály

Áprilisban sok-sok teendő van a kertben és egyáltalán nem az, amiről most írnom kell. Normál esetben most csak megmutatnám, hogy hogyan vetem a zöldbabot, nem sokkal a retek és borsó után, de sajnos muszáj írnom arról a nem normális helyzetről, ami idén, de már tavaly is megkeserítette a kertészkedést. Elképesztő szárazság van, idejét nem tudom annak, hogy mikor esett eső. A föld borzasztóan száraz, főleg igaz ez a magaságyásra, ami egyébként is gyorsabban szárad. A szél fúj, komolyan mintha Ausztráliában lennénk. Március közepétől, miután elvetettem a retket, borsót, folyamatosan locsolni kell. Minden nap, úgy ahogyan nyáron. Ez most már szerintem egy tendencia és biztos, hogy erre kell számítani a következő években is. Tavaly is így volt ez. Ráadásul kapálnom is kell emiatt, mert a borsó és retek földje szabályosan cserepes. Muszáj egy kicsit megtörni a földet a növények tövénél, hogy a locsolás hasznos legyen. Szerencsére gyönyörűen kikelt minden, a spenót, a borsó, a retek, a sóska, az eper szinte már virágzik, a saláták is jönnek szépen, szóval eső kellene, de nagyon, mert nincs az a locsolás, ami egy kiadós esővel felér. 

Zöldbab

A zöldbab nálam igazi sikersztori, így idén kevesebbet is vetettem, mert annyi termett tavaly, hogy még mindig van a fagyasztóban, pedig esszük rendesen. Az okát nem tudom, de vagy nagyon jó magokat sikerült eddig vennem, vagy imádja ezt a földet a zöldbab. Minden évben rengeteg van és egy ültetésből legalább négyszer szüretelek, ráadásul másodvetést is csinálok belőle, de erről később. Most már nem lesznek nagy fagyok remélhetőleg, úgyhogy április elején el lehet vetni a zöldbabot. Hasonlóan a borsóhoz bokorba vetem. 4-5 cm-es kis gödör, 6-7 szem bele és letakarom. Ennyi. Na és persze locsolni, locsolni, locsolni. 

img_5164.JPG

img_5166.JPG

Karalábé, kelbimbó

Ezt a két növényt is egyszerűen imádom. Ipari mennyiség fogy belőle, a palántáimmal pedig ellátom a kertészkedő rokonokat, barátokat. Bár elvileg később kell vetni, és a zöldbabbal együtt elteszem. Ez tényleg nagyon egyszerű, mert úgyis szétpalántázom, tehát tök mindegy, hogy hová, vetem a magokat. Általában kb 2 cm-re félrekotrom a földet egy 20-szor 30-as téglalap nagyságú területen az egyik ágyásba és beleszórom a magokat. Egyik felébe a karalábét, a másikba a kelbimbót. Aztán visszatakarom a földdel. Aztán amikor már elég nagy lesz a növény hozzá, akkor szétszedem és innen palántázom. Arra kell figyelni, hogy ha egymás közelébe vetitek, mint én, akkor ne keverjétek össze, hogy melyik-melyik. Én már megismerem, de amikor először ültettem így, akkor elfelejtettem, hogy melyik a kel és melyik a karalábé. Eléggé hasonlítanak. Szóval ha nem akarsz mondjuk 30 kelbimbót és három karalábét, akkor érdemes erre odafigyelni. Nálam ez az arány. Kelbimbóból három palántát teszek el, mert ez tavaszig ellát minket. Karalábéból viszont kb. 30 palántát teszek el. Nagyon szeretem, levesnek, főzeléknek, töltve, levesbe,, stb...Az óriás fajtát vetem, ez nagyon bejött, pedig elég mostoha helyen nő nálam a karlábé, de ha locsoljuk, akkor szépen nő. Sok vizet igényel és nem kell nagyon napos helyre tenni. 

Zeller

Ezt is mindig ültetek, de itt csalok, mert nem magról nevelem, hanem veszek palántát. Idén nem onnan vettem, ahonnan szoktam, mert a járvány miatt a legtöbb kertészet bezárt és nem is akartam mászkálni érte, úgyhogy az első helyen megvettem. Négy palántát szoktam eltenni. A zellernél egy dolog a fontos a VÍZ! Ez a növény csak úgy lesz szép, ha elképesztő mennyiségű vizet kap. Szóval én a csap mellé teszem, és rengeteget locsolom. Most ilyen kis nyomorultul néz ki, remélem megerősödik. 

img_2978.JPG

img_2979.JPG

Bazsalikom

Ez a fűszernövény az egyik kedvencem. Ipari mennyiséget használok belőle. Ami hihetetlen, de mindezt egy darab palántával sikerül hoznom. A sziklakertbe teszem évről-évre, imádja a napot. Persze a vizet is, úgyhogy ezt is sokat kell locsolni. (Na de mit nem...) Sokan kérdezitek tőlem, hogy hogy lesz annyi bazsalikomom, hogy pestót csinálok belőle, nem is keveset. Úgy, hogy magról ültetett palántát veszek kertészetben. Ezt sem magról ültetem, nem érdemes bajlódni vele. De a lényeg, hogy nem az élelmiszerboltokban kapható bazsalikomot ültetem el, az sosem lesz olyan. Egy palánta kell csak és akkorára nő, hogy a derekamig ér. (Tehát jó magas, 178 cm vagyok.) Ha szépen megnő, márpedig mindig megnő, egy dologra kell nagyon figyelni. Az ágacskák végén egy idő után megjelenik a virág. Ezt azonnal le kell csípni, különben az összes erejét oda összpontosítja a növény és nem ad levelet. Hát ennyi, nagy szakértelem ehhez sem kell. Én a bazsalikomot napi szinten használom. Nem csak paradicsomos kajákba, hanem a reggeli smoothie-ba pl. Próbáljátok ki ananásszal. Ananász, bazsalikom, pici víz összeturmixolva, elképesztő ízkavalkád! Na itt van ez a picike növényke, egy hónap múlva majd megmutatom, mekkora lett. 

img_2980.JPG

Medvehagyma 

A múltkor már írtam róla, most csak egy ötlet: medvehagyma pestó. Én pestó bolond vagyok. Nagyon sokat szoktam csinálni, petrezselyemből rukkolából, bazsalikomból, most már medvehagymásból is. LEhet szedni az erdőben, de ha van egy félreeső árnyékos helyetek a kertben, akkor gyönyörűen elszaporodik. Nem kell vele semmit sem csinálni, csak szüretelni. Ez a legjobb az egészben. Mi esszük nyersen, pogácsába sütöm és pestónak, ahogy írtam. Olívaolajjal, sóval, borssal összeturmixolom és persze egy kis bazsalikom nem maradhat ki belőle. Aztán irány a fagyasztó. 

img_2917.JPG

A burgonya vetése

Burgonya

Március vége felé, amikor már látszik, hogy nem lesznek nagy mínuszok elvetem a burgonyát is. Mi túl sok krumplit nem eszünk, annyit termesztek, ami négyünknek elég is egészen télig. Leginkább rakott krumplit és krumplilevest szoktam belőle készíteni, ezt imádják a gyerekek.

A burgonya vetése is nagyon egyszerű feladat. Én két félét próbáltam már ki, a kleopátrát és a desiree-t. A kleopátra nem nő meg nálam olyan nagyra, viszont kicsit korábban terem. A desiree mintha többet hozott volna, bár kicsit később, de ezt nem bánom, így már második éve ezt választom. Ráadásul nálam még soha semmilyen kártevő nem támadta meg, úgyhogy nem egy kényes fajta. Locsolni sem locsolom, csak ha már nagyon nagy aszály van augusztusban.

Nálam a burgonya kerül a legmostohább helyre a kertben. Itt maradt neki hely. Sem a föld, sem a terep nem túl jó, de mégsem áll üresen a terület a kerítés mellett, úgyhogy anno úgy döntöttem, ezt sem hagyom parlagon. Ültethetnék ide virágot, vagy bokrokat is, de azt nem lehet megenni.   

Szóval, ha megvettem a vetőburgonyát, akkor kezdődhet az ültetés. Van, aki szerint, ha előcsíráztatjuk, akkor sokkal többet hoz, én még sosem próbáltam. Egyszerűen előkészítem a talajt. Nagyon nem ásom fel, megtisztítom a helyét a lombtól és megkapálom kicsit, hogy fellazuljon a föld a téli fagyok után. Kapával vágok egy gödröt és kb. 30 cm-re egy másikat és így tovább. Nálam egy sor fér el. Általában 50 cm-re javasolják a távolságot, de én ezt nem tartom be, mert kevés a helyem. Mégis hoz bőven termést, úgyhogy szerintem nyugodtan lehet 30 cm-re ültetni egymástól. Ezekbe a gödrökbe teszek egy-két marék marhatrágyát, (granulátumot), és szórok rá földet, hogy a krumpli ne érintkezzen közvetlenül a trágyával. Ezután minden gödörbe teszek két szem burgonyát. Körülbelül 5 cm mélyre. Aztán már csak be kell temetni. Ennyi.

img_2771.JPG

img_2772.JPG

Más dolgunk egészen addig nincs vele, amíg ki nem kel. Ha kibújik a földből, akkor egy kapával bakhátat csinálok neki. Ahol nagyüzemben termesztik, eleve bakhátba ültetik, én csak azután csinálom, meg miután kikelt. Ez azt jelenti, hogy a növény köré kapával csinálok egy földrakást. Ezt a nyár folyamán kb. háromszor megismétlem, a lényeg, hogy minden létező föld a növény körül legyen, mint egy sátor. Ezzel jó terméshozamot érünk el, mert van helye a gumóknak kifejlődni.

Retek egyelése

Amikor a burgonyát vetem, pont akkorra lesz akkora a retek, hogy ki lehet és kell is egyelni. Ez nem egy nagy élvezet, de meg kell csinálni, ha nem akarod, hogy akkora retkeket húzz fel, ami szabad szemmel nem látható. Muszáj helyet csinálni a növénynek, különben nem nő meg. Ugyanez vonatkozik a répára is, de itt még nem tartunk. A répa éppen csak el kezdett kikelni. Meg kell várni, hogy bizonyos nagyságú legyen, addig nem lehet egyelni. A retek viszont már tökéletes. A feladat annyi, hogy ki kell húzni a minden növényt a földből ahol sűrű, úgy, hogy kb. 1-2 cm-re legyenek csak egymástól. Nem szabad sajnálni, mert akkor tényleg nem lesz retek belőle.

Így nézett ki előtte:

 img_2788.JPG

Így pedig utána:

 img_2789.JPG

A borsó is szépen kikelt. Amikor már ekkorára nőtt, akkor érdemes megkapálni. Sajnos idén is iszonyú szárazság van, így kőkemény a föld. Óvatosan meglazítjuk a földet körülötte, ezáltal levegőzik és ha locsoljuk, márpedig muszáj, akkor jobban tudja hasznosítani a vizet.

Kapálás előtt: 

img_2790.JPG

Kapálás után:

img_2791.JPG

Idén akkor a szárazság, egyébként tavaly is az volt, hogy már márciusban locsolni kell mindent. A retek víz nélkül nem nő meg, maximum keserű és vén lesz. A salátának is kell a víz és a borsónak is.   

Felteszek még egy képet a medvehagymámról. Ezt pár éve hoztuk az erdőből. Egy-két tő hűvös, árnyékos helyen és teljesen elszaporodik. Hogy mennyire finom és egészséges, azt le sem kell írnom: 

img_2808.JPG

Fűszernövények a kertemben

Szeretek főzni, ezért aztán a fűszernövényeket is imádom a kertben. Február végén, március elején még nincs sok dolgunk a fűszernövényekkel, de ha már vannak a kertben, megmutatom, én mit csinálok velük ilyenkor.

Rozmaring

Az egyik nagy kedvenc, szinte az összes sülthúshoz és krumplihoz használom. Azért is szeretem, mert nem kell leszárítani télre, nem fagy el, egész télen frissen használom. Nálam a sziklakertben van. Szereti a meleget nyáron is és nem vízigényes, úgyhogy jó helye van itt.  Nagyjából 3 éves lehet, egy kertészetben vettem kb. 20 cm-s volt. Most már magasabb, mint egy méter, hatalmas bokor lett. Illetve úgy metszettem, hogy „fás” jellegű legyen. Ez nem egy bonyolult dolog, aki egyáltalán nem tud metszeni, annak is menni fog. Ilyenkor metszem. Most már nem kell nagyon, de amíg fiatal, addig tavasszal az összes oldalágat levágtam róla. Egyet hagyok középen, ez lesz meg a „törzs” ebből jön fölfelé 3-4 ágacska. Az összes többit, ami alulról nő levágom. Egyébként nem kell így metszene, csak nekem így tetszik. Ezen kívül az égvilágon semmit sem kell csinálni ezzel a növénnyel, csak használni.

 img_2613.JPG

Kakukkfű

Nálam ez is a sziklakertben van, mert nagyjából ugyanazt szereti, mint a rozmaring. Nem szabad túl sok vizet adni neki és nem is fagy el. Így ezt a fűszert is használom egész télen át. Főleg kacsához és gombakrém levesekhez. Persze ki mibe szereti. Nagyon jó teának is, bár nekem kicsit erős, szóval csak akkor iszom, ha beteg vagyok. Ilyenkor sincs vele semmi dolgom, megtisztítom a télen rárakódott levelektől, és maximum egy picit megcsipkedem itt ott egy metszőollóval, így gyorsabban hajt majd.  

 img_2605.JPG

Majoránna, csombor (borsikafű), tárkony

Természetesen ezeket is imádom. Ez a három növény már nem a sziklakertben van, mert nem volt helyem. Egyébként nem is szeretik annyira a napot, a tárkony semmiképpen. Mindhárom növény több éves és nem fagy ki nálam, de télen sajnos elszáradnak, szóval nem tudom őket használni, csak amit leszárítottam. Ilyenkor annyit kell vele csinálni, hogy vannak rajta tavalyi elszáradt ágacskák, ezeket vissza kell vágni. A tárkony már nagyon korán el kezd hajtani, szóval megtisztítjuk ettől a tavalyi hulladéktól és már használhatjuk is. Nálam magasra nő, ezért később nyár elején össze is kötözöm, mert eldől. Most még ilyen picike. Mögötte van a borsikafű és a majoránna, ilyenkor még nem látszik belőlük semmi. Nagyon nem kell magyaráznom, hogy mibe is használom ezeket a fűszereket. Nincs is jobb, amikor a bográcsban fő a marhapörkölt és a majoránnát a kertedből téped bele. Egészen más íze van. Vagy krumplilevest főzöl, ami nálunk a gyerekek kedvence, de csak amióta tárkonnyal ízesítem. Borsikafüvet pedig a húslevesen kívül mindenbe teszek.

 tarkony.JPG

Ezeken a fűszereken kívül van még mentám és citromfüvem, illetve snidlingem. Ezeket télen nem lehet használni. Ilyenkor csak megtisztogatom az elszáradt tavalyi levelektől és várom az új hajtásokat.

Márciusban van még egy fontos dolgom a kertben. Ez pedig az eper, vagy szamóca kipucolása. Ezt nagyon nem szeretem csinálni, de muszáj. Akinek nincs, az nem most ültessen, sokkal jobb az augusztusi telepítés. Persze most is lehet, de tapasztalatom szerint erősebb palánták lesznek, ha augusztus végén tesszük el. Szóval nálam idén lesz másodéves ez az ültetés, úgyhogy most csak tisztítom, kaccsozom, maximum ültetek még párat, ami kihajtott és ennyi. Ez épp elég. Sokan takarják le a szamócát, illetve a földjét szalmával, mulccsal, vagy eleve fóliára ültetik. Én eddig ehhez lusta voltam, de majd pár év múlva, ha ki kell cserélni az ültetvényt, akkor kipróbálom. Az epret elvileg 3 évente újra kell telepíteni. Azért elárulom, hogy az előzőeket én 6 évig hagytam és még a hatodik évben is sok-sok gyümölcsöt hozott. Persze már nem annyit, mint a másodikban, de ezt úgyis látja mindenki. Ha már nincs sok gyümölcs rajta, akkor sajnos újra kell palántázni, lehetőleg egy másik helyen. Az enyém most így néz ki, de egy hónap múlva már nem fog látszani a föld sem a sok levéltől. 

img_2623_1.JPG

 

 

Állatok a kertemben

Két állatról írok most bővebben. Az egyiket imádjuk, a másik az amatőr kertészek rémálma. Legalábbis az enyém. Nincs is annál szörnyebb érzés, amikor elvetettél mindent a finom, morzsalékos, puha talajba. Répát, retket, borsót, salátát. Reggel aztán kimész a kertbe és azt látod, hogy nagyjából kezdheted elölről. Miért? Mert ott járt a MACSKA!!

Akik imádják ezeket a cuki, pihe-puha kis állatokat, azok ne figyeljenek ide! Férjem is közéjük tartozott egészen addig, amíg Budapesten éltünk és nem kezdtünk el kertészkedni vidéken. Ma már más a helyzet. Szóval nagy ellenségünk a cica, mert hatalmas kárt tudnak okozni a kertben, főleg akkor, amikor ültetés van.

Még nem kelt ki semmi, csak a magok vannak a földben. A macska pedig imádja ott végezni a dolgát, ahol finom, puha a talaj. Szóval nem árt védekezni, persze isten ments, hogy bántsuk őket, de a kertet is meg kell védeni. Apukám tanácsait megfogadva nekem sikerül is, és már nem kell megküzdenem velük. A macskák nem szeretik, ha valami furcsaság van ott, ahol eddig nem volt. Szóval az ágyásokra teszek ezt-azt. Gereblyét, seprűt, ami kéznél van. Vagy egyszerűen egy nagy vizes palackot teletöltök vízzel és berakom az ágyás közepére. Ezek a praktikák most már harmadik éve segítenek, egy macska sem túrta szét a friss veteményemet! Ilyenkor így néz ki az ágyás, amíg ki nem kelnek a növények:

img_2601.JPG

 img_2597.JPG

A másik állatot imádjuk mi kertészkedők! Ő a földigiliszta. Nagyon hasznos és minél több van a földben, annál jobb. A bökkenő, hogy magas ágyásban nincs, nem tud alulról, sem sehonnan belemenni, szóval bele kell rakni. Az én földigilisztáim a Duna partról származnak, egy nagyon egyszerű módszerrel szedtem őket. Apukám nagy horgász és gyerekkoromban rengeteget jártam vele én is. A földigilisztát pedig úgy szereztük be, hogy egy ásót leszúrtunk a Duna parton, és elkezdtük ütögetni. A „rengés” hatására a giliszták szépen előmásztak. Na pont ezt csináltam én is, és átköltöztettem jó párat a kertembe. Azóta szépen éldegélnek az ágyásomban és segítenek a jó minőségű talaj előállításában.

img_2532.JPG 

Kertünk természetesen madárbarát is. Idén férjemnek köszönhetően ilyen gyönyörű odúkba költözhetnek. Az egyikbe már be is fészkelt egy cinkepár!

img_2591.JPG

Téli vitaminforrás

Rukkola

A kertben télen is lehet „találni” vitamint, ha ültettünk tavasszal. Az egyik ilyen növény a rukkola, vagy borsmustár. Én mindig vetek, kétszer is egy évben. Ez az egy olyan salátaféle, ami szinte már fűszernövény. Nagyon megosztó, van, aki ki nem állhatja, van, aki imádja. Én az utóbbihoz tartozom. Már csak azért is, mert ez egy nagyon igénytelen növény, ha elültetted, akkor szinte csak irtani kell a nyár folyamán. Illetve a naponta nyíló virágoktól megszabadítani és visszavágni, különben levelet nem hoz, csak virágokat. Télen persze nem hoz semmit sem, sőt, ha fagy van, akkor ez is megfagy. De! Feltámad. Tényleg. Gyönyörűen kihajt a fagyok után, ráadásul magas ágyásban még decemberben és januárban is rendszeresen szedtem, mert mínusz 1-2 fokig semmi baja. Sokkal jobb ebből pár levél, mint az ilyenkor vásárolt paradicsom, vagy paprika a boltban. Azt nem veszek. A rukkolában tényleg rengeteg vitamin van. Sok B vitamin, antioxidáns és klorofill is van benne. Ezek miatt a rákmegelőző hatása sem mellékes a szakértők szerint, mindenesetre mi azért esszük, mert nagyon finom, és nagyon zöld és nem lehet eleget tenni belőle a pizzára! Ősszel rengeteget használok belőle, mert bazsalikommal pestót csinálok belőle és elteszem a fagyasztóba. Később leírom a receptet is. Ha rendesen ültettünk, akkor február közepén így néz ki az ágyásban:  

rukkola.JPG 

Kelbimbó

Ez a másik téli vitaminforrásom a kertben. Az ültetését majd leírom, mert én magról nevelem és aztán palántázom szét. 3-4 bokor elég is egy négytagú családnak. Egész télen használom, leginkább húslevesbe, de vajon párolva is isteni köret. Az egyik legegészségesebb növénynek mondják, de hát mit nem mondanak annak! Természetesen ő is rákmegelőző, enyhíti a gyulladásokat, stb. A lényeg, hogy sok C és K vitamin van benne. Nem fagy el a legnagyobb fagyok idején sem. Március vége felé, ahogy jön a meleg a bimbók szétnyílnak és rózsák lesznek. Ekkor már nem lehet felhasználni, ez a növény vége, jöhet a vetés. Február közepén ilyen volt nálam:

img_2602.JPG 

Petrezselyem

Na ez nálam a kert istene. Szinte mindenbe teszek és sokat! A lényeg, hogy a zöldséget (fehérrépát) nem szedem fel télen, hanem benne hagyom a földben. Ha pedig már nagy fagyok jönnek, letakarom egy fóliával és egész télen szüretelem ezt az isteni zöld vitaminbombát. Persze a fagyasztómban jócskán van már belőle pesto is, rengeteg fokhagymával. Én az igazi petrezselyemre esküszöm, ami a fehérrépa. Lehet kapni olyan magot, ami csak a zöldet adja és nincs gyökér. Na ennek messze nem olyan az íze! 

A későbbiekben persze leírom, hogy ezeket a növényeket mikor ültessétek, hogy egész télen legyen. Ezekhez egyébként nem kell még csak magaságyás sem. Egy teraszon balkonládában, vagy korsóban is lehet termeszteni. 

A várva várt ültetés

Mit, mivel?
Február végén, március elején el kell kezdeni a vetést. Még nem vagyunk elkésve. Megfigyeltem,
hogy minden évben hetekkel korábban végezhetem ezt a munkát. Amikor gyerek voltam, március
első heteiben nekiláttunk, idén meg elültethettem volna a magokat február közepén is. Persze még
nem mindent!!! Február vége felé a következőket vetem: zöldség (én így hívom gyerekkorom óta, de
ez a fehérrépa, vagy petrezselyem), retek, sóska, spenót, saláta, borsó és sárgarépa. Többen
mondják, hogy a sárgarépát később kellene, de tapasztalatom szerint, főleg magaságyásban
nyugodtan el lehet ültetni ilyenkor. Nem árt neki, még az sem, ha lesz egy kis fagy. Van minek árt,
úgyhogy a zöldbabot, karalábét, cukkinit, stb., nem szabad még kiültetni.
Az én kertemben ilyenkor már szokott lenni saláta, amit előző év augusztusában ültetek és letakarom
fóliával. Itt a blogon, a szövegek mellett, mindkét oldalon ezt a fotót láthatjátok. Ez egy tavaly márciusi kép. Sajnos augusztusban ez most kimaradt, de idén nem leszek lusta! Mivel ez nincs, az első vitaminforrás nálam egy salátaféle, a Rukkola. Erről írok majd külön valamikor, mert annyira imádom, hogy külön fejezetet szentelek neki.
Ráadásul képes egész télen „zöldet” adni nekünk. A második vitaminforrás a retek lesz, úgyhogy ezt
tényleg minden évben vetek, mert korán érik.
Első lépésként mindig végig gondolom, hogy előző évben mit hová ültettem, mert ebben az évben
biztosan nem ugyanoda teszem. Ez a vetésforgó, még ha egy ilyen kis kertben ez furán is hangzik.
Sokkal jobb a növényeknek, ha váltják a helyüket, kevesebb kártevőjük lesz és a termésátlag is
magasabb.
Az ágyások már rendben vannak, bár idén kétszer takaríthattam, mert miután kipucoltam a téli
tűlevél szőnyeget, egy szélvihar rápakolt a csodálatosan tiszta, szép ágyásaimra újabb fél tonnát. Ha
megvan, hogy mit hová, akkor most már tényleg jöhet a vetés. Ja! A magok. Természetesen ezt már
korábban beszereztem, én gazdaboltban szoktam venni, nem foglalkozom saját magokkal.
Kezdjük a borsóval. Ez nálam nem a sikersztori sajnos, mert egyik évben sem sikerült olyan jól, de a
gyerekek imádják. Idén megpróbálkozom vele, hogy két ágyást is ezzel ültetek tele. Ez annyi
mennyiséget hoz azért, hogy most még márciusban is van a fagyasztómban 1-2 levesre való. Hamar
termőre fordul a borsó és utána jöhet is a másodvetés, de erről majd később. Gyerekkori emlékeim
szerint a borsót vagy sorba, vagy bokorba szokták vetni. Apu tanácsára én mindig bokorba vetem, mert ha sorba
tenném, egy levesnyi sem lenne . Nagyon egyszerűen egy kis kapával ásunk egy üreget, kb.,
4-5 cm mélyen és beleteszünk 10 szem magot. Én 8 éve hat maggal kezdtem, aztán nyolccal, idén
tízet tettem. A tendencia mutatja, hogy nem kel jól, ezért próbálkozom. Ahogyan a fajtával is. Szinte
minden évben mást vetettem. Mind finom volt, csak nem elég!!!! Nem adom fel, idén egy újabb jön,
a Rajnai Törpe! Korán érő, már júniusban ehetjük. Ezután visszatakarom és ennyi. Nem egy bonyolult
vagy megterhelő feladat. A magokon általában rajta van, hogy milyen mélyre kell ültetni én idén a
borsót feljebb ültettem, hátha több kel ki. Meglátjuk!

img_2526.JPG

img_2527.JPG

 

Répa – retek
Mivel kevés helyem van, pár ágyás, nem mindegy, hogy hogyan használom ezt ki. Állandóan ezzel
küzdöttem, hogy mit ne ültessek, miből kevesebbet, aztán rájöttem a megoldásra. Duplázom a
növényeket, egy ágyásban. Nem mindent lehet egy helyre tenni, de a sárgarépa és a retek nagyon jó
barátok, nem bántják egymást, így egy helyen is jól elférnek. Két legyet ütök egy csapásra: egy

ágyásba ültetem őket. A retek sokkal gyorsabban nő, már meg is esszük, mire a répa elkezd
növekedni.
Nálunk óriási kedvenc a sárgarépa. Imádják a gyerekek, úgyhogy ebből is jócskán vetek, általában
másfél ágyással. Annyi terem, hogy általában márciusban még van belőle és sosem veszek a boltban.
Na nem a földben, hanem homokon a vízóra aknájában. Ide tesszük ősszel a fagy elől, ahogy a
karalábét is. Egész évben használom, így teljesen friss marad egészen tavasz közepéig. Ezt sorba kell
vetni természetesen. Apukám a fejét fogná valószínűleg a precizitása miatt, de nem használok
semmit, hogy szép egyenes sorba vessem, egyszerűen meghúzom a sort az ujjammal. Ez a
leggyorsabb és ez jött be a legjobban. Kb. 2 cm-e mélységben, egymástól 15 cm távolságra. Lehetne
közelebb egy kicsit, de hát még jön a retek is. A sorok közé húzok még egy sort. Így sokkal sűrűbb
sorokat kapunk, de a retek nem lesz itt sokáig, mert elfogy. A fotó kedvéért, most egyszerre húztam
meg a sorokat, de egyébként jobb, ha sorban csináljuk. Gyorsan kiszárad a talaj, úgyhogy először
gyorsan vessük el a répát, takarjuk is le és aztán folytassuk a retekkel.

img_2511.JPG
A sárgarépánál nagyon nem mindegy a fajta. Én a Nanti-t ajánlom. Ez nagyon szép nagyra megnő,
tompa vége van és nem hajlamos az ágas bogas formára. Az íze pedig isteni édes, jól el is tartható.
A sárgarépánál gondot okozhat, ha férges, nálam okozott is az első években. Megtanultam, hogy
muszáj talajfertőtlenítést csinálni ilyenkor. Nagyon egyszerű. Én egy Force nevű szert használok. Ezt a
porszerű anyagot beleszórom a sorba, amit húztam. Tényleg nem kell sokat, mintha megsóznánk,
csak egy keveset. Soha nem lesz férges a répa.

img_2518.JPG
Ezután jöhet a vetés. beleszórom gyorsan a magokat a sorba, nem érdemes megpróbálni ritkán vetni,
mert a répa magja kicsi és úgyis ki kell majd egyelni, ha azt akarjuk, hogy a kisujjunknál vastagabb
répáink is teremjenek. Nem kell meglocsolni, szépen óvatosan betakarjuk a sorokat. Picit a tetejét
lenyomkodjuk, de nem kell nagyon.
Répa után jöhet a retek. A 15 cm távolságú sorok közé tehát húzok egy másik sort is. ugyanúgy
talajfertőtlenítés, mert a retek is férgesedésre hajlamos. A retekmag nagyobb, itt érdemes figyelni,
hogy nagyjából milyen távolságra ültetjük, kb. 2 cm. Egyébként mindig egyelnem kell ezt is. Erről
később írok majd. Ezt is betakarjuk és már kész is vagyunk. Idén 3 féle retket vetettem, a klasszikus
piros gumót, egy korai fajtát, jégcsapretket és egy újat, ezt nem ismerem. Slovana a neve és felül
piros alul fehér, nem olyan hosszú, mint a jégcsapretek és állítólag nagyon finom.

Zöldség (fehérrépa, petrezselyem)
Hasonlóan a sárgarépához vetem, sorban és közelebb egymáshoz, mert emellé nem ültetek semmit.
Olyan helyre teszem, amiről tudom, hogy egész évben ott maradhat. Ez azért fontos, mert ha a
fagyok előtt lefóliázom, akkor egész télen ontja nekem a petrezselymet, a zöldségzöldjét, amit
imádunk. Szinte mindenhez használom és isteni pestókat szoktam belőle csinálni.


Spenót, sóska
Ez is nagy mennyiségben fogy nálunk. Idén egy újfajta spenóttal próbálkozom, mert eddig mindig
kifagyott. Az egyetlen évelő fajtára pedig allergiás a férjem, szóval az kizárt. Sűrűn, sorokba ültetem,
minél több legyen. A sóskával könnyebb dolgom van, mert még a nagymamámtól kaptam jó pár éve
sóskatöveket, ezt tettem el. Ez minden évben terem. Pótolni szoktam, ültetek még, de ezek a fajták
nem bírják a telet. Nálunk sok sóska fogy, nagyon szeretjük, a fagyasztóba is elteszem, hogy legyen
egész télen. Ugyanúgy sorba ültetem, betakarom, ennyi.

Saláta
Február végén csak egy fajtát ültetek, ez a téli vajfej. Ez bírja a hideget és nem kell félni tőle, hogy
nem kel ki. Sort húzok és beleszórom a magot. Ezt is kell ritkítani, szétültetni, különben nem lesz fejes
saláta. Mondjuk nálam sosincs, mert nincs annyi helyem, hogy szétültessem, viszont folyamatosan
esszük már pár centis korában is, úgyhogy ritkítjuk azért, csak evéssel.


Egyelőre ennyi. Pár hét és jöhet a zöldbab, a cukkini, a karalábé, a krumpli és az eperpalánta.

süti beállítások módosítása