Két állatról írok most bővebben. Az egyiket imádjuk, a másik az amatőr kertészek rémálma. Legalábbis az enyém. Nincs is annál szörnyebb érzés, amikor elvetettél mindent a finom, morzsalékos, puha talajba. Répát, retket, borsót, salátát. Reggel aztán kimész a kertbe és azt látod, hogy nagyjából kezdheted elölről. Miért? Mert ott járt a MACSKA!!

Akik imádják ezeket a cuki, pihe-puha kis állatokat, azok ne figyeljenek ide! Férjem is közéjük tartozott egészen addig, amíg Budapesten éltünk és nem kezdtünk el kertészkedni vidéken. Ma már más a helyzet. Szóval nagy ellenségünk a cica, mert hatalmas kárt tudnak okozni a kertben, főleg akkor, amikor ültetés van.

Még nem kelt ki semmi, csak a magok vannak a földben. A macska pedig imádja ott végezni a dolgát, ahol finom, puha a talaj. Szóval nem árt védekezni, persze isten ments, hogy bántsuk őket, de a kertet is meg kell védeni. Apukám tanácsait megfogadva nekem sikerül is, és már nem kell megküzdenem velük. A macskák nem szeretik, ha valami furcsaság van ott, ahol eddig nem volt. Szóval az ágyásokra teszek ezt-azt. Gereblyét, seprűt, ami kéznél van. Vagy egyszerűen egy nagy vizes palackot teletöltök vízzel és berakom az ágyás közepére. Ezek a praktikák most már harmadik éve segítenek, egy macska sem túrta szét a friss veteményemet! Ilyenkor így néz ki az ágyás, amíg ki nem kelnek a növények:

A másik állatot imádjuk mi kertészkedők! Ő a földigiliszta. Nagyon hasznos és minél több van a földben, annál jobb. A bökkenő, hogy magas ágyásban nincs, nem tud alulról, sem sehonnan belemenni, szóval bele kell rakni. Az én földigilisztáim a Duna partról származnak, egy nagyon egyszerű módszerrel szedtem őket. Apukám nagy horgász és gyerekkoromban rengeteget jártam vele én is. A földigilisztát pedig úgy szereztük be, hogy egy ásót leszúrtunk a Duna parton, és elkezdtük ütögetni. A „rengés” hatására a giliszták szépen előmásztak. Na pont ezt csináltam én is, és átköltöztettem jó párat a kertembe. Azóta szépen éldegélnek az ágyásomban és segítenek a jó minőségű talaj előállításában.

Kertünk természetesen madárbarát is. Idén férjemnek köszönhetően ilyen gyönyörű odúkba költözhetnek. Az egyikbe már be is fészkelt egy cinkepár!