Burgonya

Március vége felé, amikor már látszik, hogy nem lesznek nagy mínuszok elvetem a burgonyát is. Mi túl sok krumplit nem eszünk, annyit termesztek, ami négyünknek elég is egészen télig. Leginkább rakott krumplit és krumplilevest szoktam belőle készíteni, ezt imádják a gyerekek.

A burgonya vetése is nagyon egyszerű feladat. Én két félét próbáltam már ki, a kleopátrát és a desiree-t. A kleopátra nem nő meg nálam olyan nagyra, viszont kicsit korábban terem. A desiree mintha többet hozott volna, bár kicsit később, de ezt nem bánom, így már második éve ezt választom. Ráadásul nálam még soha semmilyen kártevő nem támadta meg, úgyhogy nem egy kényes fajta. Locsolni sem locsolom, csak ha már nagyon nagy aszály van augusztusban.

Nálam a burgonya kerül a legmostohább helyre a kertben. Itt maradt neki hely. Sem a föld, sem a terep nem túl jó, de mégsem áll üresen a terület a kerítés mellett, úgyhogy anno úgy döntöttem, ezt sem hagyom parlagon. Ültethetnék ide virágot, vagy bokrokat is, de azt nem lehet megenni.   

Szóval, ha megvettem a vetőburgonyát, akkor kezdődhet az ültetés. Van, aki szerint, ha előcsíráztatjuk, akkor sokkal többet hoz, én még sosem próbáltam. Egyszerűen előkészítem a talajt. Nagyon nem ásom fel, megtisztítom a helyét a lombtól és megkapálom kicsit, hogy fellazuljon a föld a téli fagyok után. Kapával vágok egy gödröt és kb. 30 cm-re egy másikat és így tovább. Nálam egy sor fér el. Általában 50 cm-re javasolják a távolságot, de én ezt nem tartom be, mert kevés a helyem. Mégis hoz bőven termést, úgyhogy szerintem nyugodtan lehet 30 cm-re ültetni egymástól. Ezekbe a gödrökbe teszek egy-két marék marhatrágyát, (granulátumot), és szórok rá földet, hogy a krumpli ne érintkezzen közvetlenül a trágyával. Ezután minden gödörbe teszek két szem burgonyát. Körülbelül 5 cm mélyre. Aztán már csak be kell temetni. Ennyi.

Más dolgunk egészen addig nincs vele, amíg ki nem kel. Ha kibújik a földből, akkor egy kapával bakhátat csinálok neki. Ahol nagyüzemben termesztik, eleve bakhátba ültetik, én csak azután csinálom, meg miután kikelt. Ez azt jelenti, hogy a növény köré kapával csinálok egy földrakást. Ezt a nyár folyamán kb. háromszor megismétlem, a lényeg, hogy minden létező föld a növény körül legyen, mint egy sátor. Ezzel jó terméshozamot érünk el, mert van helye a gumóknak kifejlődni.

Retek egyelése

Amikor a burgonyát vetem, pont akkorra lesz akkora a retek, hogy ki lehet és kell is egyelni. Ez nem egy nagy élvezet, de meg kell csinálni, ha nem akarod, hogy akkora retkeket húzz fel, ami szabad szemmel nem látható. Muszáj helyet csinálni a növénynek, különben nem nő meg. Ugyanez vonatkozik a répára is, de itt még nem tartunk. A répa éppen csak el kezdett kikelni. Meg kell várni, hogy bizonyos nagyságú legyen, addig nem lehet egyelni. A retek viszont már tökéletes. A feladat annyi, hogy ki kell húzni a minden növényt a földből ahol sűrű, úgy, hogy kb. 1-2 cm-re legyenek csak egymástól. Nem szabad sajnálni, mert akkor tényleg nem lesz retek belőle.

Így nézett ki előtte:

Így pedig utána:

A borsó is szépen kikelt. Amikor már ekkorára nőtt, akkor érdemes megkapálni. Sajnos idén is iszonyú szárazság van, így kőkemény a föld. Óvatosan meglazítjuk a földet körülötte, ezáltal levegőzik és ha locsoljuk, márpedig muszáj, akkor jobban tudja hasznosítani a vizet.

Kapálás előtt: 

Kapálás után:

Idén akkor a szárazság, egyébként tavaly is az volt, hogy már márciusban locsolni kell mindent. A retek víz nélkül nem nő meg, maximum keserű és vén lesz. A salátának is kell a víz és a borsónak is.   

Felteszek még egy képet a medvehagymámról. Ezt pár éve hoztuk az erdőből. Egy-két tő hűvös, árnyékos helyen és teljesen elszaporodik. Hogy mennyire finom és egészséges, azt le sem kell írnom: